(1961)
Dolgozni a gép mellett vagy az íróasztalnál, emellett anyának, élettársnak, háziasszonynak lenni - nem kevés. Sokat kell fáradoznia annak, aki minden feladatkörben meg akarja állni a helyét.
Nehezebb tehát a nő élete, mint a múltban volt? Korántsem.
A „dolgozó nő” nem új jelenség. Az asszonyok, lányok nagy része azelőtt is vállalt munkát. De mennyiért? És milyen körülmények között? És kinek robotolt?
A ma dolgozó nője nemcsak abban különbözik múltbeli társától, hogy már egyenrangú a férfival, hogy munkája saját jólétét növeli, hanem a mai asszonyok, lányok döntő többsége oda sem adná szakmáját, tanult mesterségét többé a főzőkanálért. Vagy helyesebben: egyedül a főzőkanálért. Mert ha kell is főzni, mosni, takarítani - önmagában ez már nem elégíti ki. Aki megkóstolta egyszer a közösségben folyó - s mégis önálló, alkotó - munka ízét, már másképpen gondolkozik, új ismereteket szerez, szűknek érzi a konyhát. A mai nők nemcsak azért vállalnak munkát, választanak önálló életpályát, mert szükség van keresetükre, hanem azért is, mert egyre inkább életszükségletükké válik a munka. Igénylik. Igénylik éppen úgy, mint a művelődést, a szép ruhát, a jól berendezett lakást. Így teljes az életük.
De ebbe a teljességbe beletartozik ma még a háztartás is. Ezt a háztartást pedig nem tüntethetjük el teljesen, bár már sok mindenben siet a társadalom - az ipar, a kereskedelem, a tanácsok, az üzemek, a szakszervezetek - az asszonyok segítségére, s mind több férj is megosztja feleségével nemcsak a kenyérkereső munkát, hanem az otthoni feladatokat is.
E lehetőségeket azonban - azokat is, amelyeket a társadalom kínál az asszonyoknak, és azokat is, amelyek a családi összefogásban rejlenek - fel kell használnunk, élnünk kell velük. A „második műszak” munkája is úgy lesz könnyebb, ha megválunk régi, maradi módszerektől, és keressük, bevezetjük az újabb, gyorsabb, célszerűbb, könnyebb megoldásokat.
Könyvünk egyik célja éppen az, hogy ehhez az újfajta, korszerű háztartás-vezetéshez adjon néhány tanácsot, alkalmazható ötletet - elsősorban a munkásasszonyoknak. Azoknak, akiknek a múltban a legtöbbször nem volt módjuk arra, hogy tisztességes lakáshoz jussanak, hogy jól táplálkozzanak, hogy kielégítsenek olyan kulturális igényeket - testieket és szellemieket is -, amelyek ma már egyre természetesebbek.
A gépesített háztartás, a kozmetika, a divatos ruha, a színházbérlet - mind magától értetődő tartozéka már a mai dolgozó nő életének, idősebbeknek éppúgy, mint fiatalnak. S ha ez így van, ha a kulturált élet mind több lány és asszony osztályrészévé válik nálunk, tanulják meg a helyes felhasználását és gyümölcsöző kamatoztatását is, s ez könyvünk másik célkitűzése. Hiszen az otthon békéje, a derűje, a családi élet szépsége elsősorban ügyes, okos, magát és környezetét rendben tartó, helyesen irányító nőn múlik.
Simon Blanka (szerk.): A dolgozó nő otthon
Szerző: | Simon Blanka (szerk.) |
Illusztrálta: | Hauswirth Magda, Maglódi Magda, Almár György |
Nyelv: | Magyar |
Kiadó: | Táncsics |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | 1963. |
Oldalszám: | 286 |
Kötéstípus: | Keménytáblás |
Félvászon kötés | |